Radikalizálódás a szociális médiában: a kognitív torzítás szerepe

A Genti Egyetem és az LMU München bemutatja a nemzetközi kutatás első eredményeit a radikális kommunikációról a szociális médiában.

A radikalizálódás Európában még egy világjárvány idején is komoly fenyegetést jelent, ahogy azt a szeptember 25-ei, a “Charlie Hebdo” korábbi szerkesztőségének közelében történt támadás is újra bebizonyította. A szociális médiában igen aktívan tevékenykednek a szélsőségesek ami az emberek toborzását és aktiválását illeti. Egy 2018-as Európai felmérés szerint a serdülőkorúak 77%-a találkozott már erőszakos viselkedésre felhívó tartalommal online. A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2019 novemberében több mint 26 000 az Iszlám Állammal kapcsolatos bejegyzést távolított el a szociális média felületekről. Mindez azonban a jéghegy csúcsa, ami elfedi a titkos szereplők propaganda tevékenységét, hiszen sok szélsőséges anélkül hirdeti az erőszakot, hogy bármilyen terrorista szervezethez hivatalosan csatlakozna. Hétköznapi és semleges üzenetek által terjesztik az erőszakos propagandát  ami növeli az esélyét olyan emberek bevonzására, akik a radikalizálódás folyamatán mennek keresztül. Ezzel egyidőben az általuk alkalmazott fogás megnehezíti a hivatalos szabályozó rendszerek számára ezen üzenetek kiszűrését, és eltávolítását.

“Mi, Ellenük.”

“A mi és az ők elkülönülése”

A Genti kutató és szövegelemző specialista Prof. Catherine Bouko, az európai  PRECOBIAS (*) projekt keretén belül 3000 szélsőséges Szalafita Facebook és Instagram bejegyzést vizsgált kutatócsoportjával. Az elemzésből kiderült, hogy a bejegyzések 7-24%-ában mindegyik profil tartalmazott valamilyen ellenkezést egyéb csoportok (nem hívők, nyugatiak, stb.) felé. Ez a szembenállás –  “mi, ellenük” – az első lépés a polarizáció és következésképpen a radikalizálódás felé.

3 kulcs tényezője a szélsőséges Szalafita diskurzusnak

Az önjelölt Iszlám Állam propagandájához hasonlóan “ellenség” csoportjaival szemben tanúsított ellenállás több tényezőn alapszik.

  • A krízis erősödése. A muszlim vallásúak üldöztetése, a nemzetközi politikát ért kritika és a muszlim elítéltekkel való bánásmód. Kollektív identitás megteremtése inspirációs forrásként, és hősként tekintve a fogvatartottakra és a terrorista akciókat elkövetőkre.
  • A kapcsolódás és párbeszéd lehetetlensége, és a krízis megoldásaként az erőszak alkalmazása. Az erőszak említése néhány esetben (a bejegyzések kevesebb mint 1%-ában) nyíltan, de a legtöbb esetben burkoltan történik. Mindez lehetővé teszi, hogy ezek a bejegyzések a Facebook, és az Instagram közösségi normáit megkerülve, ne legyenek eltávolíthatók. Ezek a propaganda fogások nem csak a szélsőséges Szalafitákra jellemzőek. Hasonló módszerek lettek azonosítva 500 szélsőjobboldali bejegyzésben is.

A szélsőséges tartalomhoz kapcsolódó mechanizmusok

Az úgynevezett kognitív torzítások nagy szerepet játszanak a radikális tartalom hatékony terjedésében. A következőkben bemutatunk egy rövid gyakorlati bevezetőt ezekről:

  • Megerősítési torzítás magyarázza azt a tendenciát, miszerint hajlamosak vagyunk kiemelni, előnyben részesíteni, és úgy értelmezni az információkat, hogy azok a már meglévő hitrendszerünket, és véleményünket tükrözzék. Ez a torzítás akkor nyilvánul meg, amikor információt gyűjtenek az emberek, és szelektíven emlékeznek bizonyos dolgokra, vagy amikor mindezeket torzítással értelmezik.
  • A negatív torzítás magyarázza miért tűnnek fel jobban a negatív információk, és miért vannak ránk nagyobb hatással. Ezt jól példázza a munkánkat ért megjegyzésre adott reakció is. Egy negatív megjegyzés ugyanis sokkal nagyobb hatással van a hangulatunkra mint 10 pozitív.  
  • Az ellenséges média torzítása pedig arra a jelenségre utal, amikor egy már meglévő erős véleménnyel rendelkező egyén hajlamos elfogultnak érzékelni a médiában megjelenő információkat bizonyos témával kapcsolatban, és az ellentétes nézetet előnyben részesíteni.

A kognitív torzítás ereje

Az “mi, ellenük” történetet alkalmazva a szélsőségesek aktivizálják az úgynevezett kognitív torzítást. Ezek a torzítások nem “agyi működési hibák” és semmi közük az intelligenciához. Természetes gondolkodási mechanizmusok, melyek eltérést okoznak a racionalitástól és a kritikai megítéléstől, és potenciálisan erős mozgatórugói a félrevezetésnek, polarizációnak és a radikalizálódásnak. A PRECOBIAS kutatói így aztán a kognitív torzítás szempontjából elemezték a szélsőséges propagandát annak hatásai és tartalmi jellemzői tekintetében. 

Az erőszak legitimizálása

A Müncheni Ludwig-Maximilians Egyetemen (LMU) Prof. Diana Rieger és Dr. Brigitte Naderer vezetett pszichológiai kísérletet a PRECOBIAS projekt keretén belül. A kutatás során a saját csoport – külső csoport torzítást vizsgálva, miszerint a saját csoport tagjai magukat felsőbbrendűnek tekintik a külső csoport tagjainál, pozitív összefüggést mutattak a szélsőséges magatartással kapcsolatban. Ezenkívül az erőszakos történetek aktiválták az igazságos világ-hatás jelenségét (egy újabb kognitív torzítást). Mindez azt jelentette, hogy amikor a válaszadók egy erőszakos felhívással találkoztak, nőtt a hitük a világ igazságosságával kapcsolatban, feltételezhetően viszont értelmet adva a bemutatott erőszakos felhívásnak. Mindez az erőszak legitimmé tételéhez vezethet és ösztönözheti a radikalizálódás folyamatát.

A PRECOBIAS kutatás eredményei azt jelzik, hogy a kognitív torzítások megnövelik az emberek a szélsőséges történetekre adott válaszát. Ez a kapcsolat jelen kutatásokban az első ilyen jellegű vizsgálat! A tudományos munkatársak a radikalizálódás problémáját az online radikális tartalmat olvasó polgárok, különösen a fiatalok szemszögéből közelítették meg.

Kapcsolat

Prof. Catherine Bouko, Prof. Diana Rieger és Dr. Brigitte Naderer rendelkezésre állnak további információk valamint riport felkérések kapcsán elérhetőek.

  • catherine.bouko@ugent.be
  • Diana.rieger@ifkw.lmu.de
  • Brigitte.naderer@ifkw.lmu.de

A projekt során közreműködő belga dzsihád szakértő, Pieter Van Ostaeyen a Leuveni Katolikus Egyetemről szintén elérhető riportfelkérések kapcsán.

PRECOBIAS(*) Projektről

Az európai  PRECOBIAS projekt célja erősíteni a digitális ellenálló képességet, és a kritikus gondolkodást serdülők és fiatal felnőttek körében. A mentális folyamatok működésére fókuszál, amikor a fiatalok radikális tartalommal találkoznak online. A PRECOBIAS  radikális, vagy a radikalizálódás felé tartó fiatalokat célozza meg. A program emellett ezekkel a fiatalokkal foglalkozó tanároknak és szociális munkásoknak is szól. Ezen szakemberek számára a PRECOBIAS MOOC, nyílt online kurzust és oktatási segédanyagokat biztosít a kognitív torzításról és a radikalizálódásról. (2021 tavasza) Egyetemek, és szervezetek hat különböző országból működnek együtt a PRECOBIAS programban. (Belgium, Németország, Olaszország, Szlovákia, Magyarország, és Lengyelország)

További elérhetőségek:

www.precobias.eu

@precobias