Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy 2025 májusában lezárult az INTERCULT projekt magyarországi kutatási szakasza! Ez a mérföldkő közelebb vitt bennünket ahhoz, hogy jobban megértsük az interkulturális közvetítők valós tapasztalatait, kihívásait és céljait Magyarországon – és a megállapítások egyszerre tanulságosak és inspirálóak.
Miért fontos ez a kutatás?
Az INTERCULT célja, hogy támogassa a migránsok befogadását az interkulturális közvetítésen keresztül. Ennek érdekében magyar partnerünk, a Szubjektív Értékek Alapítvány mélyinterjúkat készített nyolc aktív interkulturális közvetítővel, akik különböző civil szervezeteknél, egyetemeken és közösségi terekben dolgoznak.
Ők azok a gyakran láthatatlan, mégis kulcsfontosságú szereplők, akik összekötik a migráns közösségeket az olyan alapvető szolgáltatásokkal, mint az oktatás, egészségügy, lakhatás vagy ügyintézés. Az ő tapasztalataik segítenek a projekt következő lépéseinek megtervezésében – egy új képzési program és szakpolitikai ajánlások kidolgozásában.
Főbb Megállapítások
Íme néhány kiemelkedő felismerés a kutatásból:
❓ Szakma, ami választás és véletlen egyszerre
Sokan önkéntesként kerültek a közvetítői szerepbe – gyakran úgy, hogy nem is tudták, létezik erre külön elnevezés. Másokat saját migrációs tapasztalataik vagy egyetemi tanulmányaik vezettek erre az útra.
Sokféle szerep, egy közvetítő
A közvetítők egyszerre fordítók, koordinátorok, mentorok, programszervezők, tanácsadók és szószólók. Munkájuk személyes, gyakorlati és érzelmileg is megterhelő – miközben sokszor ideiglenes státuszban, alulfizetve, intézményi háttér nélkül dolgoznak.
Büszkeség a közösségek megerősítéséért
A résztvevők olyan élményekről számoltak be, mint menekült fiatalokkal közösen szervezett események, önbizalom-erősítés vagy biztonságos terek létrehozása. Legnagyobb örömük: segíteni másokat abban, hogy otthon érezzék magukat.
⚠️ Kihívások és érzelmi feszültségek
A közvetítők munkáját gyakran alacsony presztízs, kiégésveszély és az intézményi elismerés hiánya kíséri. Sokan úgy érzik, láthatatlanok – pedig nélkülözhetetlenek.
Képzésre van szükség
Szinte minden interjúalany kiemelte, hogy Magyarországon nincs formális képzési út az interkulturális közvetítők számára. Nagy igény mutatkozik gyakorlatorientált, érzelmi támogatást is nyújtó képzésekre.
Hogyan tovább?
- A szakma hivatalos elismerése
- Moduláris, gyakorlati képzések
- Határokon átnyúló tapasztalatcsere
- Együttműködés más szakemberekkel (pl. pedagógusokkal, pszichológusokkal)
Hangok a gyakorlatból
„Kiváltságosnak érzem magam, hogy én lehetek a kapocs a migránsok és a magyar rendszer között.”
— Naser
„A fogadó társadalom számára is szükség van kulturális érzékenyítő képzésekre – ott kezdődik a valódi változás.”
— Hanis
„Van, akinek természetes tehetsége van ehhez a munkához – de a tanulás sosem ér véget.”
— Safaa
Mi következik?
A magyarországi kutatás eredményei – csakúgy, mint a többi partnerországban készült vizsgálatoké – közvetlenül hozzájárulnak egy új, emberközpontú képzési program és szakpolitikai ajánlások kidolgozásához.
Most új szakaszba lépünk: közösen tervezünk egy gyakorlati, élő tapasztalatokra épülő képzési modellt, amely valódi válaszokat ad a közvetítők mindennapi kihívásaira.
Szeretnél többet tudni vagy bekapcsolódni? Vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy kövess minket a további fejleményekért!